HU
2.2. A szauna szellőzése
A szauna teljes belső légterének óránként hatszor cserélődnie
kell. Az 5. ábra a lehetséges szellőztetési módszereket
szemlélteti.
360°
5. ábra.
Bild 5.
A. Bemeneti szellőző helye. Ha mechanikus szellőzőt
használ, a bemeneti nyílást a kályha felett helyezze
el. Ha gravitációs szellőzőt használ, a bemeneti
nyílást a kályha alatt vagy mellett helyezze el. A
bemeneti szellőzőcső átmérője legyen 50–100 mm.
3-E: Ne helyezze el úgy a bemeneti szellőzőt,
hogy a légáram lehűtse a hőérzékelőt (lásd
a hőérzékelő felszerelésére vonatkozó
utasításokat a vezérlőegység kézikönyvében)!
B. Kimeneti szellőző. A kimeneti szellőzőt a padló
közelében, a kályhától minél távolabb helyezze el. A
kimeneti szellőzőcső átmérője legyen a bemeneti cső
átmérőjének kétszerese.
C. Opcionális szárító szellőző (a felfűtés és használat
közben zárva marad). A szauna kiszárításához az ajtót
is nyitva hagyhatja használat után.
D. Ha a kimeneti szellőzőcső a fürdőhelyiségbe vezet,
a szauna ajtaja alatti rés legyen legalább 100 mm. A
mechanikus kimeneti szellőző használata kötelező.
2.3. A kályha kimeneti teljesítménye
Ha a falak és a mennyezet panelezése, illetve a panelek
szigetelése megfelelő, a kályha teljesítményét a szauna
légterének térfogata határozza meg. A szigetelés nélküli
(tégla, üveg, beton, csempe, stb.) falak nagyobb fűtési
teljesítményt igényelnek. Minden négyzetméter szigeteletlen
falfelülethez adjon 1,2 m³-t a szauna légteréhez. Ha például
egy 10 m³-es szauna üveg ajtóval rendelkezik, a szükséges
fűtési teljesítmény egy kb. 12 m³-es szaunáéval egyezik
meg. Ha a szauna fala farönkökből készült, szorozza meg a
légtér térfogatát 1,5-tel. Válassza ki a térfogatnak megfelelő
kályhát a 2. táblázatból.
2.4. Higiénia
Szaunázás közben használjon törölközőt, hogy a padokra
ne kerüljön verejték.
A padokat, falakat és padlót legalább hat havonta alaposan
le kell mosni. Használjon súroló kefét és szaunákhoz készült
tisztítószert.
Egy nedves ronggyal törölje le a port és szennyeződéseket
a kályháról. 10%-os citromsav-oldattal távolítsa el a vízkövet
a kályháról, majd öblítse le.
26
min. 1000 mm
min.
500 mm
180°
SV
2.2. Ventilation i bastun
Luften i bastun borde bytas sex gånger per timme.
Bild 5 visar exempel på ventilation av bastun.
B
A. Placering av tilluftsventil. Om ventilationen är
maskinell placeras tilluftsventilen ovanför aggre-
gatet. Vid självdragsventilation placeras tillufts-
ventilen under eller bredvid aggregatet. Tillufts-
röret bör ha en diameter på 50–100 mm. 3-E:
Placera inte tilluftsventilen så att luftströmmen
kyler ner temperaturgivaren (se monteringsan-
visningen för temperaturgivare i manualen för
styrenheten)!
B. Frånluftsventil. Placera frånluftsventilen så
långt från aggregatet och så när golvet som
möjligt. Frånluftsröret bör ha en diameter som
är två gånger större än tilluftsrörets.
C. Eventuell torkventil (stängd under uppvärmning
och bad). Bastun kan också torkas genom att
lämna dörren öppen efter badandet.
D. Om frånluftsventilen är i badrummet bör bastu-
dörren ha en springa på minst 100 mm nertill.
Maskinell frånluftsventilation obligatorisk.
2.3. Aggregateffekt
När väggarna och taket är panelade och det finns
en tillräcklig isolering bakom panelerna fastställs ef-
fekten enligt bastuns yta. Väggytor utan isolering
(tegel, glas, betong, kakel osv.) kräver ökad aggre-
gateffekt. Lägg till 1,2 m³ till bastuns yta för varje
kvadrat väggyta utan isolering. T.ex. en bastu med
glasdörr på 10 m³ motsvarar ca 12 m³ till effekt-
behovet. Om bastun har stockväggar multipliceras
bastuns yta med 1,5. Välj rätt aggregateffekt i ta-
bell 2.
2.4. Bastuhygien
Vi rekommenderar att sitthanddukar används i bas-
tun så att inte svett rinner på lavarna.
Tvätta bastuns lavar, väggar och golv omsorgs-
fullt med minst ett halv års mellanrum. Använd
skurborste och tvättmedel för bastu.
Torka damm och smuts av aggregatet med en
fuktig duk. Avlägsna kalkfläckar från aggregatet
med 10 % citronsyrelösning och skölj.
D